Első generációs CD lemezek, avagy mindenben jobb a régi?

Sokat foglalkoztatott a dolog, hogy utánnamenjek a manapság olyan tetszetős Digitaly Remastered compact disc korongok miért nem szólnak korrekt módon.

Hallgatok sok CD lemezt is,hiába az LP az igazi, a szent hangforrás, egyszerűen vannak lemezek amiket nem lehet beszerezni, vagy nagyon drágán mérik,főleg közel mint-es állapotban. Éppen ezért talán mondhatom, hogy nem rossz rendszeren edzem füleimet. Értem ezalatt, a digitális résznél külön D/A konverter, csöves szeparált monoblokkok stb...(talán egy másik blogban jó téma lesz ez is)

Visszatérve a Cím boncolgatásához, a tapasztalatom az, hogy az első generációs gyári CD korongok valami oknál fogva szebben szólnak. Tudniillik a digitális technika,  jelen esetben Compact Disc fénykora a 80-as 90-es évekre tehető.

Igaz, hogy napjainkban 2. vagy akár 3. újrakiadása létezik egy-egy bandának CD-n.  Elsőre (gyengébb hangátvitelű rendszereken) lehet "dinamikusabbnak" tünnek, csengőbb, mondhatni "csin-bumm" hangzásúak, ami becsapás.

Leteszteltem közel 20 gyári CD lemezt oda-vissza (Jazz, Rock, Progrock) műfajban. Szerencsés helyzetemnek köszönhetően, mivel lemezboltos vagyok. Tehát volt olyan CD amit megrendeltem amerikából, angliából és a boltban, vagy a saját gyüjteményemben lévő régi, első generációs kiadással összevetettem. Meg kell mondjam, persze volt előzménye, hogy miért is szánok én ilyenre időt, energiát, és pénzt.

A mai CD-k, és itt főleg a 2000-es évek fölötti kiadványokra gondolok, megmondom őszintén nem tetszettek ahogy szólnak. Analog hangot kedvelő, "bakelit" LP lemezeket sokat hallgató emberként van elképzelésem róla, hogy milyen is a valósághű hang. Miként kell megszólalnia egy hangszernek, akár egy cintányérnak, lábdobnak, énekhang, fuvola, Hammond orgona, nagybőgő, csemballó stb. Mindezt természetesen az élő hangszer élményeire alapozom, melyből egy Hammond B3 orgonát jómagam is hallok nap mint nap testközelből.

A HiFi rendszeremen a manapság (XXI.században) gyártott CD lemezek tolakodóan, nem természetesen, hangosan, olyan majdhogynem házimozisan szólaltak meg. Késöbb egy szakembertől megtudtam, hogy túlvezérlik a mai CD-ket, megküldik hangerővel, emelnek rajta hangszint, sajnos ma már csak egy egér segítségével, nem pedig a keverőasztalon a mesterszalagról potméterrel. Túlvezérlik, és ez borzasztó, föleg ha egy korrekt, lineáris rendszeren hallgatja vissza az ember fia, és bizony ha nem is úgy mint egy elektroncső, hanem bantóbban is torzíthat a kedvenc CD lemezünk. Az okát sejtem... Manapság az igények, ebben a rohanó világban, amikor nagyon kevesen vagyunk, akik úgy hallgatnak zenét, hogy leülnek otthon, és sztereóban, odafigyelve élvezik eme élményt ,nem háttérzajként mint sokan. Persze, hogy a gyártok inkább arra törekednek, hogy a Plázában megvásárolt CD még a zajos metrón, fülbedugva is halljuk a leghalkabb részeket is. Vagy a kocsiban a zajban...nem éppen a klasszikus Hi-Fi körülmények közt. Hangzását tekintve amikor cserélgettem a mondjuk 1991-es gyári Camel CD-t a "mai" 2002-es Remaster ugyan arra az albumra, a szebb külsejű, lapozgatható borítóval, bonusz számmal kecsegtető "feljavított" remaszterizált korszerű változat nagyon alúl maradt.

Konklúzióként tehát  azt mondhatom el, hogy bizony mint olyan sokmindenben a régi techika jobb volt, de méghogy a CD lemez is...ezt nem gondoltam volna. Aki teheti, hallgassa meg!

Vigyázat, csalnak!!! Az első generációs régi CD lemezeknek nagyobb hangerőt kell adni, és nem azért tünik "dinamikusabbnak", csilingelőbbnek a szuper, remaster-elt CD mert jobb hangminőség van rajta, hanem mert túl van vezérelve. Hangban is analógközelibb, AAD-s hangot hallunk majd a régi CD lemezeknél, legfeljebb a hangerőt kell kicsit fentebb tekerni. Én nem bánom.

Bajban is vagyok manapság ezen a téren. Már a -long time out of stock- már rég nem gyártott gyári CD lemezeket keresem mindenfelé a világban. Vajon miért!? Akadnak még, ha nem is annyi féle, és nem celofános, vadi új kiadásban.

Ajánlom minden zenét, és minőséget kedvelő zenebarátnak őszintén eme észrevételeimet!